Zoonózis

 

 Olyan betegség, amely átterjedhet állatról emberre. Leggyakrabban kutyákban, macskában élő parazitákkal kapcsolatban merül fel a kérdés: „Mit tegyek, féreg ürült a kutyámból/macskámból? Veszélyes lehet ez rám?” Ez attól függ, milyen parazitáról van szó.

 

 

 

Orsóféreg (Toxocara): a kifejlett egyedek 10-18 cm hosszúak, a peték a kutyák/macskák bélsarával kerülnek a környezetbe, ahol 2-4 hét után válnak fertőzővé. A mikroszkopikus (lárvát tartalmazó) peték felvétele után a lárva a bélfalon keresztül a véráramba/szövetek közé jut, ahol megkezdi a vándorlást. Az emberi fertőzések többsége tünetmentes, vagy átmeneti lázas állapottal jár, ritkább esetekben viszont a szembe is vándorolhat a lárva, ahol akár vakságot is okozhat, vagy a tüdőben, májban, szívizomban, agyburokban okozhat szövődményeket. Az emberben a szöveti vándorlás után a féreg elpusztul, további szaporodásra nem képes.

 

 

 

Kampósféreg (Ancylostoma): a kifejlett kampósférgek 5-18cm hosszúak, szintén a fertőzött állatok bélsarával ürülő petékkel/lárvákkal fertőződhetünk, jellemzően a szennyezett homokkal/földdel. Egyes fajok lárvái képesek akár a sértetlen bőrfelületen is átfúrni magukat, ahol utána helyi bőrtüneteket okoznak vándorlásuk során, ami kezelés nélkül pár hétig, vagy hónapig tarthat. Emberekben okozhat eozinofil sejtes bélgyulladást is.

 

 

 

A galandféreg sok tekintetben különleges féreg. Egyes fajoknál (Dypilidium) az emberi fertőzés eltérően a szokásostól, fertőzött bolha véletlen lenyelésével indul meg és bennünk is petéket (petetasakot) ürítő kifejlett féreg a történet vége. Hasmenést, hasi fájdalmat és ijedtséget okoz a végbélből előkerülő féreg.

 

Más galandféreg fajokat (Taenia), akár a nem kellően hőkezelt marha- és sertéshússal is megehetünk. Aminek a vége ismét kifejlett galandféreg a bélrendszerünkben.

 

Súlyosabb fertőzést, a cysticercosist, viszont rossz higiéniást körülmények között, a Taenia solium (emberi galandféreg) petéket tartalmazó bélsárral szennyezett étellel lehet összeszedni. Ennek következménye a lárva vándorlás végén a bőr alatt, a májban, vagy akár az agyban kialakuló cysták (lárvát tartalmazó hólyagok).

 

Az Echinococcus fajok végleges gazdái a kutyák, rókák, farkasok. Az ő bélsarukban található petékkel fertőződnek a köztigazdák: juhok, kisrágcsálók és akár az emberek. Magyarországon a kutyában található E.granulosus emberben a májban és egyéb szervben jól körülhatárolt hólyagokat hoz létre, aminek eleinte csekély egészségkárosító hatása van. Időben megkezdett gyógykezeléssel jól, komolyabb szövődmények nélkül kezelhető . A rókákban jelen levő E.multilocularis viszont sokkal komolyabb elváltozást okoz (jellemzően a májban), ami nehezebben kezelhető és anélkül akár végzetes is lehet.

 

 

 

Toxoplasma: Talán az egyik leghíresebb egysejtű élősködő, ami kétes hírnevét a nem kellően felkészült nőgyógyászoknak és a néphiedelmnek köszönheti. Végleges gazdája a macska (macskafélék), akik fertőzött köztigazda elfogyasztásával fertőződnek. Ezt követően 1-2 hétig ürítik a fertőző oocystákat (egész életük alatt 2 hétig!!), amik 1-5 nap alatt válnak fertőzőképessé. Az emberi fertőzések tünetmentesek, vagy enyhe tünetekkel (láz, test szerte nyirokcsomó duzzanat) járnak és élethosszig tartó védettséget nyújtanak. Immunszupresszált emberenél (AIDS, kemoterápia, szerv átültetés) természetesen sokkal súlyosabb következményei vannak, ahogy minden más betegségnek.

 

 Ha a terhesség korai szakaszában találkozik az ember először a fertőzéssel , az anyán a szokásos enyhe tünetek jelentkeznek, a magzatra nézve viszont veszélyes. Ezek a fertőzések azonban többnyire mosatlan zöldséggel, gyümölccsel, nem kellően hőkezelt fertőzött hús elfogyasztásával történik. NEM a macska a fő fertőzési forrás. 

 

 

 

Giardia: egyre közismertebb betegség, mely a kutyák, macskák bélrendszerében élő egysejtű bélélősködő. Időszakosan visszatérő súlyos, akár véres hasmenést okoz. NEM zooónozis, a mi giardiánk külön faj, semmi köze a kutyák/macskák betegségéhez.

 

 

 

Szív- és bőrférgesség (Dirofilaria): Kutyákban, macskában súlyos elváltozásokat okozó paraziták, melyek kizárólag szúnyogcsípés útján terjednek. Emberben kifejlett szívféreg nem alakul ki, lárva stádiumban eltokolódik. Ritkán szemben, garat tájékán okozhat problémát, leggyakrabban tünetmentes.

 

 

 

 

 

Összegzés:

 

Mivel a velünk élő kutyákban, macskákban gyakoriak a paraziták, ezért komolyan kell venni a rendszeres féreghajtó és bolha/kullancs elleni kezeléseket. Viszont ha alaposan megnézzük ezeknek a csendben velünk élő lényeknek a terjedését/fejlődésmenetét, láthatjuk, hogy a környezetből sokkal nagyobb eséllyel szedhetünk össze fertőzéseket, mint az állatoktól. Hogy elkerüljük a kellemetlen meglepetéseket, a rendszeres féreghajtás mellett fontos a kert és a macskaalom rendszeres takarítása, a földdel érintkező zöldségek/gyümölcsök mosása és a rendszeres kézmosás.

 

 

 

Hasznos oldalak:

 

 

 

https://www.cdc.gov/parasites/az/index.html

 

http://veterinarymedicine.dvm360.com/zoonotic-parasitic-infections-contracted-dogs-and-cats-how-frequent-are-they?id=&pageID=1&sk=&date=

 

https://www.youtube.com/user/zallatorvos